Ken Follett: Tűzoszlop című regénye az általam korábban ismertetett sorozat utolsó része, amely az olvasót az 1500-as évek Angliájába repíti el. Valahogy az eddig olyan jól ismert kereskedőváros, Kingsbridge, most háttérbe kerül, minden szál onnan indul és oda is fut vissza, de szereplőink nagy utat tesznek meg és sok országot bejárnak, míg véget ér a történet. Tartsatok velem, és ismerjétek meg a vallásháborúk és a velük járó összeesküvések véres történetét!

Ken Follett életéről a trilógia legelső könyvét ismertető bejegyzésemben olvashattok. A Tűzoszlop egy meglehetősen friss mű, 2017-ben jelent meg, és valahogy nem talált olyan nagy fogadtatásra, mint az első kettő kötet. Ugye a sorozat is jóval hamarabb véget ért, mint ez megjelent volna, szóval olyan tipikus késői gyerek. 

A történet kezdetén ismerkedhetünk meg a Willard családdal, aminek feje egy özvegy, ámde talpraesett és szakmájához nagyon is értő asszony, Alice. Két fia közül az egyik Spanyolországban tanul a rokonoknál (Barney) a másik pedig éppen az angol megszállás alatt tartott Calais kikötőből tér haza, ahol a család vagyonának nagy részét tartják. Az ifjú Ned, szívében Margery Fitzgerald (igen, ő annak az előző könyvből megismert Ralphnak a leszármazottja) által táplált őrült szerelemmel érkezik haza Kingsbridge-be, ahol a VIII. Henrik uralkodása óta feloszlatott szerzetesrend épületei üresen állnak, a katedrális meg az uralkodó aktuális akaratától függően használható vagy sem. A trónon éppen Tudor (Véres) Mária ül, aki szigorúan üldözi a protestánsokat, éppen ezért mindenki ferde szemmel méregeti a másikat, akiről akár csak pletykaszinten is, de felrepült a hír, hogy titkos, puritán istentiszteletekre jár. Nos Ned nagy reményekkel a szívében tér haza, de idővel egyik pofont kapja a másik után: Margery testvére, Rollo nagyravágyó tervei miatt szerelme férjhez kényszerül menni Shiring grófjának a fiához, Barthoz, a franciák visszafoglalják Calais kikötőjét, így a családi vagyon nagy része kútba esik, majd egy gonosz püspök miatt Alice minden vagyonát elveszíti. Ned ekkor tehetetlenségében elfogadja a frissen trónra lépő Tudor Erzsébet tanácsadójának, William Cecilnek az állásajánlatát. Nedből hamar dörzsölt és eszes tanácsadó lesz, a királynő jobbkeze, akinek feladata első körben leleplezni a királynő elleni vagy a hatalma megdöntését szolgáló összeesküvéseket. Nagyon fontos elmondani itt, hogy I. Erzsébet a vallási türelem hangoztatója volt, mégis a protestáns vallást preferálta és a katolikusoknak kellett titokban gyakorolniuk a vallásukat. Ígéretét megszegve ugyanúgy megégettetett mindenkit, aki a katolikus hittel kapcsolatban bármit is szervezett, titkos szentmisét látogatott, papot bújtatott, stb. És a történet során kiderül, hogy saját unokatestvérét, a katolikus Stuart Máriát is kivégeztette. Az angol szállal párhuzamosan megismerhetjük a franciaországi hugenották és katolikusok háborúját is, ahol a gyenge egészségi állapotnak örvendő fiai felett uralkodó Medici Katalin királynő próbálta meg egyensúlyban tartani a helyzetet. Megismerkedünk egy rendkívül ellenszenves fiatalemberrel, aki hatalmas nagy ambícióival és származása ellenére (fattyú fattya) próbál kitűnni és hatalomhoz jutni. Pierre Aumande de (Guise) a francia katolikus Guise család besúgójából végül a Szent Bertalan-éjszakán kitört mészárlás kirobbantójává vált (az író megjegyzései alapján ő egy kitalált személy, a Szent Bertalan-éjszaka pedig megtörtént esemény, valószínűleg szüksége volt egy kellőképpen "utálható" karakterre). Megismerkedhetünk egy hű protestáns nyomdász még hívebb lányával, Sylvie-vel, akinek élete menthetetlenül összefonódik Pierre-ével és Nedével is, és aki élete utolsó pillanatáig tiltott könyveket árult azoknak, akiknek szükségük volt rá. A spanyolországi szál kapcsán ismerjük meg jobban Barneyt, Ned bátyját, aki hozzájárult a híres spanyol Armada vereségéhez. A legalattomosabb és legveszélyesebb szereplő mind közül nem más lesz, mint Rollo Fitzgerald, aki vallási fanatizmustól fűtve egészen odáig jut, hogy megpróbálja megölni I. Jakab király családját és egész parlamentjét. Hogy sikerül-e neki, és véget érnek-e a kegyetlen gyilkolászások a hit nevében, megtudhatjátok, ha elolvassátok a könyvet!

Nekem nagyon tetszett ez a kötet is, bár kicsit elbizonytalanított az elején található névjegyzék, hogy ki, melyik szálban kicsoda (ugye eddig csak Kingsbridge és környéke, esetleg egy-egy nagyobb út volt) de végül egyáltalán nem volt olyan bonyolult vagy tekervényes, mint gondoltam. Ez a korszak, a vallásháborúk és a Tudorok, Stuartok és Shakespeare (akiről egyébként egy kukk nem esik benne) kora nekem mindig is nagy kedvencem volt történelemből, így kellemes nosztalgiával merültem el újra benne. Kicsit az első két részben megszokott könnyedség, az erotika, azok a lángoló érzelmek valahogy kikoptak, mire ez a rész elkészült, ebben ez már nagyon minimál lángon ég, de mondjuk itt nem is ez a központi téma. Én faltam, nem tudtam letenni, és egy nagyon szép lezárást kanyarított neki az író, úgyhogy nekem összességében nagyon tetszett. Az egész trilógiát tudom szívből ajánlani mindenkinek, szerintem ez egy nagy bakancslistás projekt, aki teheti, vágjon bele. 

Jó olvasást kívánok!