Candace Bushnell: Szex és New York című könyve az HBO-n futott nagysikerű sorozat alapjául szolgáló mű, amely valójában az írónő (a témában) megjelent újságcikkeinek gyűjteménye. Az írónő tabukat nem ismerő szócsöve a metropolisz fiatalságának: homoszexuálisok, jó és rossz házasságban élők, szinglik és egyszerre több partnerrel is viszonyt folytató fiatalok életét és tapasztalatait foglalja össze és osztja meg az olvasóval. A motivációjukat, a hullámvölgyeiket, az örökös keresést, majd a révbe érést követő örök nyughatatlanságot (vagy épp túlságos nyugodtságot) - egy máig teret hódító életstílust tár a világ elé, koktélpartik, divatos ruhák, híres emberek és a New York-i felső tízezer körítésével. Tartsatok velem, és ismerkedjetek meg ezzel a sosem alvó, túlfűtött világgal!

Candace Bushnell amerikai író, újságíró és producer 1958-ban született Connecticut államban. 19 évesen New Yorkba költözött, és újságíróként próbált elhelyezkedni. Eleinte ez nem nagyon sikerült neki, később viszont hamar befutott: a The New York Observer nevű lap kolumnistájaként 1994-1996 között számtalan cikke jelent meg, melyben ő és barátai randizási szokásait, kapcsolatait, csalódásait osztotta meg a lap olvasóival. Ezt a rovatot később "Sex and the City" címmel látta el, ezeket fogja egybe az általam elolvasott könyv, és erre épült a híres sorozat is, amely meghódította a világot. Az írónő Carrie figuráját magáról mintázta, a főszereplő kalandjaiban, csalódásaiban és tanulságaiban Candace Bushnell fiatalsága köszön vissza. Mikor ez a sorozat kifutott, talkshowkat és hasonló műsorokat indított, melynek természetesen a korábbi témája (szex és New York) volt az alapja. 2006-ban Mátrix -díjat nyert könyveiért; 2009-ben pedig webes sorozatot indított, ezzel párhuzamosan még néhány publikálésra irányuló próbálkozása volt, több-kevesebb sikerrel. A 2000-res évek végén pedig újabb könyvek születtek, melyek Carrie Bradshow fiatalkorát mutatták be (és egyébként ebből sorozat is készült, bár, ha jól emlékszem, nem sok évadot élt meg - Carrie naplója címen megtaláljátok). Egyébként némi érdekesség az írónő családjával kapcsolatban: az édesapja, Calvin L. Bushnell volt az egyik feltalálója annak a hajtóműnek, amit az 1960-as évek leghíresebb űrprogramjában, az Apollo programban fellőtt űrhajókban használtak. Férje, Charles Askegard (2002-2012 között voltak házasok) pedig a New York-i Balett egyik híres táncosa volt. Gyermekük nem született, válása óta egyedül él New Yorkban. Összesen 9 regénye jelent meg, amelyet én olvastam, az első volt, és 1996-ban került kiadásra. 

A könyv fejezetekre osztott cikkek gyűjteménye, amit egyébként én cikk formában el sem tudok képzelni, hogy miként jelenhettek meg. Ha egy fejezetben a kisebb egységek címmel ellátva 1-1 újságcikknek felelnek meg, elég sokszor kaphattak az olvasók olyan szemelvényeket, ami miatt aztán nagyon várhatták az újság következő megjelenését, hogy megtudhassák a benne szereplők következő lépéseit. Főszereplőt nem nagyon tudok kiemelni, még Carrie-t sem, akinek még a vezetékneve egyébként sem hangzik el sehol. Az egyetlen fix szereplő az írónő, aki úgy meséli el ezeket a sztorikat, ahogy neki mesélhették el, vagy ahogy átélte azokat. Minden találkozón megjelenik ő is E/1-ben, meghallgat, kérdez, párbeszédet folytat megváltoztatott nevű ismerőseivel. Kivétel ezalól Carrie és Mr. Big kapcsolata, ebben ő csak leíróként szerepel, ami ugye azért lehetséges, mert Carrie elvileg az ő alteregója. De egy kicsit azért kusza na. Rengeteg szereplőt ismerhetünk meg, akik nagyjából ismerik egymást, vannak köztük régen a szingli csapathoz tartozó, de már házas felek; vannak világutazók; örök agglegények; és persze Carrie és Mr. Big. Carrie személyisége a legkevésbé sem olyan megnyerő vagy szerethető, mint a sorozatban, és a 4 szingli lány (főleg együtt) nem különösebben sokat szerepel benne. Samantha Jones az egyetlen visszatérő szereplő, aki filmproducer és örök romantikus, emiatt komoly kapcsolatra vágyik; és egyszer-kétszer Miranda is felbukkan, de ő sem tesz nagy benyomást az olvasóra. Stenford Blanch, a meleg író és Skipper, a 25 éves, elkényeztetett  nőfaló (és nemi hovatartozásában nem feltétlenül biztos) fiú akik a legtöbb történetben felbukkannak, no meg Mr. Big, akivel Carrie nagyjából egy olyan igazi süppedős, "egymást már olyan rég megszoktuk" típusú szerelmi kapcsolatban él. A nő mondjuk meglehetősen züllött életet él, drogozik, dohányzik, folyton részeg és/vagy másnapos, a házasságban élőket és gyerekeseket messzemenően elítéli. Érinti még az írónő az örök agglegények témáját, akiknek New York összes szingli lánya megvolt már; a biciklis bölcsészeket, mint különleges férfitípust azok előnyeivel és hátrányaival együtt; a modelleket és a modellekkel való szexet övező kultuszt, a "modellezőket"; a házas-gyermekes ex-New York-iakat; és azokat a nőket, akikkel együtt lenni presztízskérdés volt - a férfiak kitartják, drága ajándékokkal halmozzák el őket. És persze mindig visszatérünk Carrie és Mr. Big korántsem szokványos kapcsolatához. A nősülni kívánó homoszexuális Stanford Blanch és az örökké évődő szerelmespár vajon révbe ér? Megtudhatjátok, ha elolvassátok a könyvet!

Őszinte leszek: ha agyoncsapnak sem tudom megmondani, hogy ez a könyv mi a csudáról szólt pontosan, és hogy lett ebből a katyvaszból egy kifejezetten szerethető, szórakoztató, jó sorozat. Elképzelhető, hogy azért nem találtam értelmet ebben a könyvben, mert már vagy 5 alkalommal néztem végig a sorozatot és imádom, ebből meg hiányzott voltaképpen a sorozat 95%-a. De inkább 98%. Szóval előfordulhat, hogyha először olvasom, és utána látom, akkor meg azért állok értetlenül. Mindenesetre sokszor kifejezetten nehéz követni, csillió szereplő csillió története, akik közül egy-kettő vissza-visszatér. Maguk a sztorik sem olyan zaftosak, inkább mindenki csak züllött, szív, iszik, szexel, nem alszik és istentudja miből él. Viszont az tetszett benne nagyon, hogy nyíltan, kertelés nélkül mutatja be ezt a gazdag, örökké koktélokat szürcsölgető, tabukat nem ismerő világot. Csak tehetné picit összeszedettebben. Olvastam már olyan könyvet, ami egy újságíró kolumnáiból készült (pl. a Marley meg én) de az nem csak fejezetcímekkel ellátott cikkek sorozata volt, hanem az egészet egy kicsit keretbe is foglalták, regény formát kölcsönöztek neki. Mivel a sorozat forgatókönyveit is Candace Bushnell közreműködésével készítették, ezért úgy gondolom, hogy az írónő végülis szuper munkát végzett, és ez egy jó alap volt, amiből aztán elég sokat ki tudtak hozni. Hogy kinek ajánlom? Bárkinek, akit érdekel a '90-es évek New Yorkjának nem mindennapi világa, nem retten vissza a tabumentességtől, a szexről való olvasástól - és persze szereti New Yorkot. 

Jó olvasást kívánok!