Helen Fielding: Bridget Jones babát vár című regénye valójában a történet negyedik kötete, mégis ott folytatódik, ahol a második véget ér, szóval itt egy picikét csaltam és a harmadik könyv megszerzésének hiányában vettem a bátorságot, hogy ezzel folytassam - és fejezzem be - kedvenc londoni szinglink kalandjait. Ígérem, hogy nevetésben és cikis történésekben itt sem lesz hiány, tartsatok velem, hogy megtudjátok, ki a boldog kispapa!
Helen Fielding életéről kettő bejegyzéssel ezelőtt olvashattok bővebben. Ez a rész eredetileg cikkenként jelent meg, akár az első, de a korábbi sikerekre és némi unszolásra való tekintettel az írónő kiadta ezt is regény formájában. Nálunk a filmváltozattal egy időben, 2016-ban jelent meg. Az írónő 2017-ben ezért a részért Bollinger Everyman Wodehouse-díjat kapott.
A történet a többivel ellentétben nem januárban indul, hanem egy június-március (9 hónapnyi) időintervallumot ölel fel. A napló formátum mardt, itt pláne jellemző, hogy a napok még órákra is, percekre is le vannak bontva (ezek Bridget terhességének előrehaladásával nagyon vicces bejegyzésekké fajulnak). Na de hogy esett meg ez a lány? Annyit tudunk meg az előzményekről, hogy Bridget és Mark kapcsolata az eljegyzési bulijukon ment tönkre, mikor a spicces Bridgetet Mark egy nagyon is félreérthető pózban találta a régi nagy szerelmével, Daniellel egy kis szobában. A kapcsolatot hiába próbálták megmenteni, Mark büszkesége ezt nem tudta elviselni, hiába volt félreértés, ezért Bridget újra szingli, akárcsak baráti társasága (a férjezett Jude-ot kivéve, ő valahogy még említés szintjén sem szerepel ebben a részben). Nyitóképünk, hogy Shazzer és Bridget Magda 4. (!!) gyermekének a keresztelőjére sietnek, ahol is Bridget a keresztanya, Mark pedig a keresztapa. Bridget gyomrába sok-sok alkohol, hajába pedig egy játékvonat kerül, így gabalyodik össze Markkal, aki egy szenvedélyes éjszaka (és reggel) után közli vele, hogy borzasztó nagy hibát követtek el. Hát, ez ilyen szívás helyzet, Bridget lenyeli a békát és az élet megy tovább. Bridget munkája ugyanaz a cikis Felültetjük Britanniát műsor, főnöke ugyanúgy a korábban drogproblémák miatt eltávolított Richard Finch, ám új helyzet adódik, a stúdió korábbi vezetőségét leváltják és a régiek helyébe lépő új huszonéves brigád mellett Bridget hirtelen NAGYON öregnek érzi magát. És ezáltal munkáját is veszélyben érzi. Egy médiarendezvényen Bridget hát ki mással futna össze, ha nem régi szerelmével, a nagy nőcsábász Daniellel, akivel borral töltve, ámde kisvonat nélkül eltöltenek egy szenvedélyes éjszakát, ami hasonlóan végződik, mint a Mark-kaland. Néhány hét elteltével Bridget olyan tüneteket észlel magán, amelyek perimenopauza tünetei is lehetnek (fáradtság, hízás, hányinger, kívánósság) mire barátai rávezetik, hogy a harmincas évei közepét éppenhogy elhagyva ehhez még túl fiatal és valószínáleg terhes. Bridget ezt nem tartja valószínűnek, hiszen mindkét férfival védekeztek valami delfinbarát lebomló óvszerrel, de úgy tűnik, hogy az túl hamar elkezdett lebomlani, és Bridget tényleg babát vár. Na de ki az apa??? A nőgyógyász megerősíti a hírt, de az apás kérdést nem tudja ő sem megválaszolni. Bridget természetesen nagyon viccesen és kínosan adja elő a két apajelöltnek a nagy hírt, Mark örül, Daniel kocsiját pedig az erőltetetten elfogyasztott halvacsora után Bridget telehányja. A két, korábban is egymással hatványozottan rivalizáló férfi között az indulatok tetőfokig hágnak, de megpróbálnak Bridget és a baba kedvéért normálisan viselkedni és a kialakult helyzetet a helyén kezelni. Aztán persze a rosszullétek és a gigantikus adag sajtos krumplik között az édeshármas egyensúlya felbomlik, Mark kilép és festői karrierbe kezd, Daniel pedig szépen lassan lekopik, üzenetekre nem válaszol, és egyébként sem egy családapa típus. Bridget mamája persze továbbra is idegesítő, és minden gondolata a királynővel szervezett vacsora körül forog, az unoka téma annyira nem hozza lázba. Bridget ismét egyedül marad, folyamatosan gömbölyödik és anyagilag teljesen leég, mivel munkáját is elveszíti. Az ünnepeket teljes magányban, bezárkózva tölti, majd Valentin-nap környékén Mark természetesen megmenti egy olyan esős-szétesős-vizesen földön ücsörgős jelenet kellős közepén és megbeszélik, hogy félreértések sorozatán és Daniel egy nagyon odanemillő mondatán múlt az elmúlt időszak. A hős Mark megígéri Bridgetnek, hogy akkor is szeretni fogja őt is és a bébit is, ha az nem az övé, így újra megpróbálkoznak az együttéléssel, ami voltaképpen működik is. A kórházba való eljutás egy ablakon kidobott telefonnal, legalább 2 sérvvel és mélyhűtött virsikkel tarkított kabaréjelenet, melynek a végén megszületik a kis William - na de Darcy vagy Cleaver? Megtudhatjátok, ha elolvassátok a könyvet!
Megmondom őszintén, hogy nehéz véleményt formálnom erről a könyvről, mert nekem a film egy árnyalatnyival jobban tetszik, mint a könyv. Ilyen nem fordult még elő velem, hogy őszinte legyek. A könyvben nagyon tetszik, hogy megint ez a két pasi kavarog ekörül a kelekótya nő körül, nagyon sokat nevettem, míg olvastam. Rengeteget. Bridget annyira hozza a formáját és a gyermekes és a gyermektelen barátok is olyan vicces szituációkba keverik, hogy szinte potyognak az olvasó könnyei a nevetéstől. És akinek már volt a közelében terhes nő, vagy maga is átélte már a várandósságot, annak pedig pláne szórakoztató, a sok sajtos krumpli, meg a pocisimik. Igazából én azt javaslom, hogy mindenki olvassa el és nézze meg a filmet, a könyv azért nagyon jó, mert viszi tovább a jól megszokott Daniel-Mark vonalat és humort, a film pedig azért nagyon jó, mert modern, olyan igazán napjainkba való és az a kis újítás Patrick D. alakításával kifejezetten jól sikerült. Akármelyik mellett is döntötök, a szórakoztató percek és a nevetés garantált!
Jó olvasást kívánok!
