Dan Brown: Inferno című regénye egy ismételten zseniálisra sikeredett olvasmány, amely korunk egyik legnagyobb problémáját és e probléma megoldásának komoly etikai kérdéseit veti fel. A már korábban megismert Robert Langdon pedig a maga végtelen tudásával igyekszik megoldani ezt a rejtélyt is, a Paradicsomon, a Purgatóriumon és persze a Poklon át - karöltve Dante Alighierivel. Tartsatok velem és ismerjétek meg behatóan a Poklot és egy őrült tudós megoldását a Föld túlnépesedésére!

Dan Brown életéről már korábban olvashattatok, de ide is leírom nektek, hogy ne kelljen keresgélni. 1964-ben született amerikai regényíró és művészettörténész, aki New Hampshire-ben nőtt fel, édesapja matektanár, édesanyja író volt. A helyi gimnáziumban érettségizett, utána pedig Los Angelesbe költözött. Itt zenésznek állt, majd közel 10 év után visszaköltözött New Hempshire-be és a régi iskolájában kezdett tanítani. Felesége, Blythe szintén történelemmel és művészettel foglalkozik. Brown tagja egy bizonyos Mensa nevezetű társaságnak, aminek nagyon magas intelligenciával rendelkező emberek lehetnek csak a tagjai. Első regénye a Digitális erőd 1998-ban jelent meg. Ettől kezdve 1-2 évente adott ki új műveket, ami azért is figyelemre méltó teljesítmény, mert aki már olvasott tőle, az tudja, hogy 6-700 oldalnál lejjebb nem találunk Dan Brown kötetet. Az Inferno 2013-ban jelent meg, ezen és első regényén kívül még öt regényt írt. Művei magyarul is kaphatóak, én szinte majdnem mindegyiket elolvastam. Film is készült belőle, de még nem láttam. Egyébként Dan Brown munkássága meglehetősen sok negatív kritikát kap, aki olvassa műveit az biztosan észrevette, hogy nagyon jónak és megalapozottnak hangzó, sok esetben teljesen igaznak tűnő tényt állít, de ezeket fenntartásokkal kell kezelni, mert sok bennük a nem valós információ. Jelen kötetben nincs erről szó, ez inkább a Da Vinci-kód és az Angyalok és Démonok könyvekre jellemző. Mindenesetre műveivel számos összeesküvés-elmélet alapját fektette le, kitűnő érzéke van rátapintani a történelem érzékeny pontjaira vagy a világ globális problémáira, éppen ezért nagyon is elgondolkodtatóak a művei. 

A regényben voltaképpen végig Dante: Pokol című műve adja a vezérfonalat, számtalan idézet és maga a rejtély megoldásának a kulcsa is ehhez a világhírű műhöz kapcsolódik. Nagy a kísértés, hogy regéljek itt nektek egy sort Dantéról és a három P-ből álló világirodalmi klasszikusáról, de tekintve, hogy irodalomórán kötelező anyag volt, így biztos vagyok benne, hogy mindenki hallott már róla valamit. A cselekmény pedig nem mással kezdődik, minthogy Robert Langdon művészettörténész professzor felébred egy kórházban, azt sem tudja hol van, mit csinál ott, és miért, mikor közlik vele, hogy meglőtték és egy intenzív osztályon lábadozik éppenséggel. Egy Dr. Sienna Brooks nevű doktornő próbálja megnyugtatni és ismertetni vele a történteket, mikor a szeme láttára egy tüskehajú nő lelövi a másik orvost, és Robert Sienna segítségével menekülni kényszerül - szédelegve, kórházi ruhában. Aztán a doktornő lakásán egy frissítő zuhany és néhány száraz ruha felvétele után Langdon az amnéziája ellenére megpróbálja összerakni, hogy ő vajon mi a csudát kereshet Firenzében, ki akarhatja megölni őt és mi az a kis fura, henger alakú, "biológiai veszély" jelzéssel ellátott tárgy a zakója zsebébe varrva. Az nem más, mint egy pici vetítő, ami egy módosított festményrészletet és egy kódszót rejt, aminek megfejtése Robert tudásának köszönhetően nem sokáig marad rejtély. Ezen a nyomon indulnak el rejtőzködve, kommandósok és a tüskehajú bérgyilkosnő üldözése közepette Firenze szebbnél-szebb és értékesebbnél-értékesebb épületei között, hogy rábukkanjanak az újabb nyomokra, amiknek segítségével kideríthetik, mire utal a festmény és Robert látomásai egy ezüsthajú nőről. Robert korábbi VIP látogatásainak köszönhetően olyan titkos bejáratokat és épületrészleteket ismer, amiket a fekete ruhás kommandósok egyáltalán nem, így Firenzéből egészen Velencéig eljutnak, ahol a férfi a Szent Márk Bazilikában végül csapdába esik, és megtudja, hogy mégis kik ezek az emberek, miért üldözik őt, ki a bérgyilkosnő és voltaképpen miféle veszély fenyegeti az emberiséget. Tekintve, hogy minden nyomban és arra vezető eszközben valamilyen formában szerepelt a pestisdoktor álarca, nem volt nehéz kikövetkeztetnie, hogy valami pusztító korókozóról lehet szó, amit egy őrült tudós akar rászabadítani a világra. Azért a történet több szálon is fut, megtudhatunk már egészen az elején részleteket egy bizonyos "Kapitány" szervezeténél történtek és az ezüsthajú nő, Dr. Elizabeth Sinskey elmondása alapján is. De ott Velencében egy olyan fordulat következik be, amire egyáltalán nem számít az olvasó, sem Langdon, de éppen azért, hogy számotokra is ugyanolyan izgalmas és sokkoló legyen a történet, inkább itt be is fejezem az ismertetést. Hogy elszabadul-e bármilyen kórokozó, és ha igen, annak milyen következményei lehetnek, megtudhatjátok, ha elolvassátok a könyvet!

Nagyon-nagyon tetszett ez a regény, Dan Brown elképesztő mértékben ért a fordulatos cselekményekhez és a művészettörténethez, és most végre nem adott táptalajt összeesküvéseknek és nem állított be igaznak nem bizonyított tényeket. Ez tényleg egy szerethető regény (én mondjuk a többit is szeretem, csak azokat nagyon fenntartásokkal kezelem) ami egy meseszép olasz városba kalauzol el minket. Megint csak lenyűgöz az író tájékozottsága, a hozzáértése az épületekhez, a festményekhez, és nagyon kreatív a témaválasztása is. Maga a cselekmény is annyira, de annyira jól van felépítve, a végén akkora csattanó van, hogy az ember napokig hallja a tantuszok kopogását. Meg az sem elhanyagolható erénye, hogy remekül rátapintott egy rendkívül komoly globális problémára és annak esetleges megoldása körüli erkölcsi dilemmákra. Nekem eddig ez a kedvenc, pedig ha elolvassátok a korábbi két könyvéről írt bejegyzést, azokat is dicsértem. Én jó szívvel ajánlom mindenkinek, letehetetlen, izgalmas és fordulatos, igazi kalandregény.

Jó olvasást kívánok!