Ransom Riggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei trilógiájának utolsó része a Lelkek könyvtára, mely ugyanúgy bővelkedik izgalmakban, mint az első két rész. Lebilincselő, kicsit már a horrorisztikus kategóriába tartozó befejezésben a különlegesek kalandjai véget érnek, és megtudhatjuk, vajon megmenekül-e világuk a lidércek rettegett uralmától, vagy örök rabság és szenvedés várja őket?  Ha velem tartotok, választ kaptok minden kérdésetekre!

Ransom Riggs életének részleteit megismerhetitek a trilógia első kötetét bemutató bejegyzésemből. A Lelkek könyvtára 2015-ben került kiadásra, és ugyanazon koncepció alapján készült, mint az ezt megelőző regények: az író régi fotók köré formálta a történet folyamát, így fekete-fehér, kicsit nyomasztó képek itt-ott megszakítják, színesítik a szöveget. Ez egyébként szerintem jó, nekem nagyon tetszik, hogy így hódolt az író egyszerre két szenvedélyének is: az írásnak és a régi fényképeknek. Amint látjátok, ez a rész is NYT Bestseller lett, ígérem, fogok hozni nektek egy bejegyzést arról, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy könyvnek ahhoz, hogy felkerüljön erre a rangos listára. 

Nos akkor nézzük a könyvet: nem vagyok könnyű helyzetben, mert valahogy úgy kell ismertetnem veletek az eseményeket, hog még véletlenül se lőjek le semmilyen poént benne, hogy ti is tudjátok izgalommal, körömrágva olvasni, ha a kezetekbe kerül. Szóval ki emlékszik, hol fejeződött be a történet? Valahol ott, hogy a mi Jacobunk meghozta élete legfontosabb és legnehezebb döntését, ám a sors közbeszólt, és nem volt lehetősége kivitelezni azt, ott, és akkor, mivel a jeges épületet elözönlötték a lidércek és az üresek. Hirtelen valami csoda folytán a jelenbe csöppenünk, természetesen teljes a káosz, egy metróállomás minimum összedől, Jacob pedig rájön az ő valódi különleges képességére, sőt használja is kisebb-nagyobb sikerekkel. A jelen (ez tényleg az, ez Jacob ideje) Londonjában a különleges Mr. Addison (ki emlékszik a pipázó kutyára?) szaglását követve keresik társaikat, míg nem belebotlanak az alvilág révészébe (Kharón helyett Sharon névre hallgat) aki kb. a viktoriánus korig, vagy még régebbre repíti őket. Ez a hely maga a pokol, tényleg az alvilág, a por, a hamu, a törvényen kívüli különlegesek és kalózok, és mindenféle károsszenvedély-függők lakóhelye ez, a feketepiac melegágya. Természetesen hol máshol lehetne a lidércek erődje, mint ezen a fantasztikus helyen. Jacob, Emma és Mr. Addison mindenféle módon megpróbálnak bejutni a várba, de kísérleteik kudarcba fulladnak, egyedül a kutya tud besurranni. Az idő egyre múlik és a csapat megmaradt két tagja tehetetlenül áll egy rettenetes helyen, semmi esélyük arra, hogy társaikat megmentsék. A lincselő "ambrózia" függő tömeg emberölési kísérletének köszönhetően Jacob és Emma megismerkedik Mr. Benthammel, aki ádázmedvéje társaságában éli életét, és segítséget ajánl nekik, mivel a lidércek vezetője, Caul/Jack és őközte hát feszül egy kis ellentét na. A terv működéséhez szükséges hozzávalók természetesen egy üres - amit hogy máshogy lehetne megszerezni, mint párbaj révén - akkor egy fegyveres asszisztens és egy különleges néni pora, ami gyógyító álmot hoz mindenkire - mi sem egyszerűbb recept. Közben megismerhetjük Bentham és Caul/Jack kapcsolatát, majd Bentham és Jacob nagyapja kapcsolatát, Bentham és Vándorsólyom kisasszony kapcsolatát, meg Bentham és Sharon, meg Bentham és a medve különleges viszonyát is. Ezek mind-mind olyan információk, amiket csak azért nem osztok meg veletek, hogy számotokra is élvezhető legyen ez a befejező rész. Természetesen a Lelkek könyvtáráról is csorog némi információ, mint megtudjuk, ez egy olyan hely, amit mindenki keres, de senki sem tudja hol van, és aki mégis megtalálja, az kikölcsönözheti onnan bármely, már elhunyt különleges lelkét, ezzel is magáévá téve azok a képességeit. Na kinek van tippje, mi lehet ennek a huncut Caulnak/Jacknek a terve? Hát persze, minden lelket magába szippantani, a világot leigázni, uralni, megatöbbi, megatöbbi. Persze ez magától értetődő, hogy végül bejutnak az erődbe, ahol a pokol elszabadul, bombák, lőszerek, vegyszerek és papagájok robbannak mindenfelé; csalás, zsarolás, ármánykodás és egy halottnak vélt térképész is megjelenik a történetben, mindez természetesen rendkívül izgalmas körítéssel. Annyit még elárulhatok, hogy bejutnak a Lelkek könyvtárába és gonosz főlidércünk, Caul/Jack (azért írom ám így, mert a könyvben mindkettő neve szerepel folyamatosan) a valaha élt legerősebb különleges lelkét magába szívja, de előtte jól lelövi Jacobot... Upsz, ennél többet nem mondhatok, ha meg akarjátok tudni a történet végét, el kell olvasnotok a könyvet!

Nekem nagyon tetszett ez a rész is, annak ellenére, hogy nem nagyon szeretem az ilyen jellegű trilógiákat, amik így néhány nap eseményeit fogják át és itt-ott egyszercsak megszakadnak, az ember meg majd lerágja a körmét, hogy mikor lesz már folytatás. Kicsit hosszú volt ez így, egy picikét tömény is, de mivel elég kreatív és lebilincselő történet, nagyon megragadta a figyelmem és elég gyorsan ki is olvastam. A végével nem voltam maradéktalanul elégedett, én láttam benne még egy lehetőséget, amiből szupiszuper fordulatos befejezés lehetett volna, de szerintem az író nem akarta már tovább csűrni-csavarni az eseményeket. Mindenesetre én örülök, hogy elolvastam mind a három könyvet, tényleg nagyon izgalmas és a vége felé kicsit horrorisztikus is, nálam nagyon nyerő ötlet volt ez a képek köré írt történet. A filmet, ami belőle készült még nem láttam, de nagy Tim Burton rajongó vagyok, csak azért nem néztem meg eddig, mert előbb el akartam olvasni a regényeket. Én szívből ajánlom mindenkinek, aki szereti a különleges, nem mindennapi történeteket, mondanám, hogy csak az első részt olvassátok el legalább, ha nem is akarjátok mindhármat, de annyira beszippant ez a világ, hogy úgysem bírja ki senki, hogy meg ne tudja, mi lesz a történet vége. 

Jó olvasást kívánok!