Erin Morgenstern: Éjszakai cirkusz című regénye egy titokzatos, mindenki által ismerni vágyott helyre varázsol el bennünket: egy cirkuszba, azon belül is egy illuzionista életébe. Eltűnések, madarakká átalakuló, vagy éppen színüket változtatni tudó ruhadarabok, varázslatos megjelenések - ki ne akarná tudni, hogy mi a titok a mágikus trükkök mögött? Tartsatok velem, és olyan élményben lesz részetek az Álmok Cirkuszában, hogy többé nem akartok felébredni belőle!

Erin Morgenstern 1978-ban született amerikai származású multimédia-művész és fantasy író. A Massachusetts állambeli Marshfieldben nevelkedett, színházi- és stúdióművészetet tanult, emellett fest, és az ő nevéhez fűződik a híres Phantomwise tarot pakli is, amelyet a fekete, a fehér és a szürke árnyalatainak felhasználásával készített - és amelyet az általam ismertetett regény ihletett. Alap szakmája meglátszódik az Éjszakai cirkusz című művén is, hiszen a cselekmény minden részlete minden érzékszervünkre hat egyszerre, ettől válik letehetetlenné, izgalmassá és rendkívül titokzatossá. A könyv 2011-ben jelent meg, és két év alatt több, mint egy tucatnyi nyelvre lefordították. Olyannyira jól sikerült, hogy elnyerte vele a legjobb első regénynek járó Locus-díjat. 2012-ben az Alex-díjjal jutalmazták. Ennek ellenére a kiadása előtt 30 irodalmi ügynökség és kiadó utasította vissza az írónőt, mikor ezt a regényét szerette volna kiadatni. Második könyve 2019-ben jelent meg. Jelenleg New-Yorkban él. 

Az Éjszakai cirkusz című műben az a legjobb, hogy nagyon sejtelmesen van felépítve, és az időt annyira másként kezeli, mint ahogy azt az olvasó azt elvárná, vagy megszokta. Emellett ezeket a naplószerű, időben ide-oda ugráló bejegyzéseket sokszor megszakítja 1-1 gondolat fekete-fehér csíkos alapon, amit nem tudjuk, hogy kitől származik, néha pedig olyan idézet, amit a cirkusz legnagyobb rajongója, Herr Thiessen oszt meg az olvasóval - ettől pedig még izgalmasabbá, kifürkészhetetlenebbé válik. A történet az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején játszódik. Először magát a cirkuszt ismerjük meg, amelynek neve Le Cirque des Réves, Az Álmok Cirkusza, amely egy fekete-fehér cirkusz-komplexum, és ami teljesen váratlanul bukkan fel az öt földrész bármely városában. Mindig csak sötétedés után nyit, és már napfelkelte előtt be is zár, bejárhatatlan, megismerhetetlen, titokzatos és rejtélyes, lenyűgöző és félelmetes is egyben. Az ízek, az illatok, a mutatványok, az örökké égő örömtűz és ez az egész fekete, fehér és szürke árnyalatokban úszó világ a laikus látogatót függővé teszi, mert miután egyszer jegyet váltott, többé már nem lesz a régi önmaga. Felcsigáztalak benneteket ugye? Már én is indulnék, amint itt lenne a városban. De ahogy bontakozik ki a történet, úgy válik világossá, hogy pontosan mi is ez az egész. Megismerkedünk a nagy Prospero mágussal, akinek az egyik előadása után egy különleges küldeménye érkezik: a lánya, egy ötéves kislány, Celia, akinek édesanyja öngyilkos lett, és akinek rendkívül furcsa képességei vannak. Prospero tanítgatni kezdi a lányát az illuzionisták tudományának csínyjára-bínjára, mikor megjelenik "a szürkeöltönyös" férfi, Alexander (a későbbiekben Mr. A. H-) és a két férfi egy-egy gyűrűvel megbélyegzi a kislányt, meg egy leendő másik tanítványt, Marcot, hogy miután kitanulták a mesterséget, egy mindent eldöntő verseny keretein belül győzzön a jobbik. Prospero (Hector Bowen) el is kezdi lányát a legkeményebb leckékkel a végső megmérettetésre nevelni, míg Mr. A. H- egy árvaházból kiemelt kisfiút tanít rendkívül más, de hasonlóan rideg módszerekkel. Ahogy telnek az évek, egy Mr. Chandresh nevű férfi élete nagy dobásaként megálmodik egy cirkuszt, amihez egy építész, egy rendkívül stílusos idős hölgy és két, szinte ikreknek számító kreatív kisasszony, no meg persze Mr. A. H- és Marco (a leendő igazgató asszisztense) segítségét veszi igénybe. A meghallgatások során Celia is megjelenik és rögtön lenyűgözi a fenti csapatot, hiszen Celia nem az a tipikus "trükkös" bűvész, hanem ő valójában tudja a tudatával a tárgyakat megmozgatni, ruhája színét változtatni, sebeket begyógyítani, stb. Mikor a cirkusz első este megnyitja kapuit, minden résztvevő érzi, hogy valami megmagyarázhatatlan történt velük, de senki sem tudja mi. A vadállatidomár felesége épp abban a pillanatban ad életet az ikreinek, egy gyönyörű, vörös hajú kisfiúnak és egy kislánynak, akik később szintén csodás képességek birtoklásának jeleit mutatják. Ahogy bonyolódik a történet, és Marco és Celia között izzik a levegő, úgy válik egyre világosabbá, hogy a cirkusz nem más, mint az ő küzdelmük színtere, és ez a játék életre-halálra megy... Hogy miként oldja meg ezt a helyzetet a fiatal szerelmespár, és ki lesz végül a győztes, megtudhatjátok, ha elolvassátok a könyvet!

Elképesztően tetszett nekem ez a regény, a leírtak tényleg az ember minden érzékszervére hatással vannak. Egy fekete-fehér világ, ami oly színes, oly változatos és oly elbűvölő, hogy a kötetet letenni nem lehet. A mellékszálak, a cirkusz rajongói és Bailey, aki nekem külön kedvencem volt, mind-mind színessé teszik az egyébként is nagyon kreatív és egyedi elképzelés alapján megírt történetet. Az éjféli vacsorák, a cirkusz dolgozói, ez a kis világ, ahol a cirkusz megnyitása óta nem változik semmi, mégis annyira változékony minden, a titkos mágia, ami belengi az egészet, engem teljesen levett a lábamról. Ez a fojtott feszültség a két főszereplő között, és a csúcspont, mikor az olvasó szeme láttára kezd el töredezni a dolog - az embernek a szíve szakad meg. Sosem szerettem különösebben cirkuszba járni, de ide zokszó nélkül mennék, akárhányszor csak tehetném. Jó volt belátni a kulisszák mögé, kicsit a részesévé  válni a csodának, az illúziónak. Én szívből ajánlom mindenkinek, csodálatosan jó ez a könyv, és köszönöm szépen Ágota barátnémnak, akitől kölcsönkaptam - és ezáltal remélhetőleg nektek is kedvet tudtam csinálni az elolvasásához.

Jó olvasást kívánok!