Alice Feeney: Időnként hazudok című regénye egy elég meredek cselekményen alapuló pszichothriller. Rendkívül magával ragadó történet és elképesztően izgalmas, meg úgy kellő mértékben borzolja az olvasó idegeit. Ismerkedjetek meg Amber Reynoldsszal, aki a) kómában van b) a férje már nem szereti c) időnként hazudik.

Alice Feeney életéről elég kevés infót találtam, valósznűleg ez annak köszönhető, hogy csak egy könyvet írt. Amerikai író és újságíró, aki 15 éven át a BBC-nek dolgozott különféle tudósítói és egyéb pozíciókban. Jelenleg Angliában él férjével és kutyájával. Leghíresebb regénye, az általam is ismertetett Időnként hazudok a világ számos országában megjelent és nemzetközi bestsellerré vált. Azzal kapcsolatban, hogy NYT Bestseller lett-e nem találtam pontos infót, a könyvön nincs feltüntetve, pedig fel szokták tüntetni ha az, viszont az írónő oldalán meg találtam erre való utalást, de sehol máshol nem, szóval passz. 

A történet maga 2016 karácsony másnapján kezdődik, a főszereplője pedig egy Amber Rajnolds nevű nő, aki akkor és ott jön rá, hogy kómában van. Elég rémisztő kezdet, gondolom senki sem szeretne egyszer így eszmélni. A történet kibontakozása egyébként 3 szálon történik: a jelen, amit a kómában fekvő főszereplő gondol (merthogy a bénultság ellenére gondolkozik, álmodik és próbál rájönni arra, hogy mi történt vele pontosan) a közelmúlt, a karácsonyt megelőző napok eseményei, melyek a kómához vezettek, és egy kb 24-25 évvel azelőtti naplóbejegyzésekből álló szál. Elég nehéz összeszednem gondolatokat és leírnom úgy erről a könyvről, hogy nehogy lelőjek valami csattanót a végén, mert abból van bőven benne. Kezdem inkább a közelmúlttal, az talán a legbeszédesebb rész: Amber egy reggeli rádiós műsorban dolgozik együtt vénlány kolléganőjével, Medeline-nal, akit rettenetesen utál. Amber egyébként sem találja ott a helyét, legkedvesebb kollégájával, Joe-val tölti legtöbb idejét; ezen kívül férjnél van, Paullal hosszú ideig próbálkoztak, hogy gyermekük legyen, de mára teljesen elhidegültek egymástól, sőt, Amber gyanítja, hogy a férje megcsalja őt. Aztán megtudhatjuk, hogy Ambernek nem túl jó emlékei vannak a szüleivel kapcsolatban, nem volt túl jó a viszonyuk, húga, Claire pedig mindenben jobb nála, szüleik is őt tüntették ki több figyelemmel és persze húgának ikerbabái vannak. Megtudhatjuk, hogy Amber  mindenáron ki akarja csinálni Medeline-t, el akarja tüntetni a műsorból, és ezért elég durva dolgokba is belemegy. Aztán gyanússá kezd válni, hogy túl sokszor van hányingere, többször hány is napközben, melyek valljuk be, meglehetősen gyanús tünetek. Volt főiskolai szerelmének, Edwardnak a felbukkanása és az azt követő homályos események bekövetkezte meggyőzi Ambert arról, hogy valami nincs rendben ezzel a férfival, jobb, ha vigyáz magára. A karácsonyt megelőző napokban a helyzet tetőfokára hág, Paul eltűnik, majd megkerül, aztán Edward ücsörög Amber házában a feldíszített karácsonyfa alatt. Amber nem meri jó hírét elmondani férjének sem nővérének, és ott megszakad a kép, hogy miként és kivel kerül ő férje autójába és hogy történik maga a baleset. A jelenben időközben Amber rájön, hogy többször is megpróbált felébredni, de egy ismerős hang, akit nem tud kihez kötni (nem a férje és nem a testvére) folyamatosan beszél hozzá, és minden jelenléte után rosszabb lesz az állapota, később meg is erőszakolja őt. Amber egyébként álom és tiszta gondolatmenetek között lebeg folyamatosan és ezeknek minden egyes alkalommal részese egy arctalan, rózsaszín köntösbe bújtatott kislány. Kiderül, hogy a férjét a rajta látható korábbi bántalmazás nyomai miatt letartóztatták, és nekem nagyon tetszett Joe kiléte is. A régmúltban pedig megismerhetünk egy nagyon furcsa kislányt, aki a vele egy napon született barátnője iránt táplált őrült szeretet miatt borzalmas dolgokat követ el a családja, az iskolatársai és voltaképpen mindenki ellen. Aztán ebből az egészből kikerekedik egy olyan végkifejlet, hogy csak a fejemet kapkodtam ide-oda... Hogy medtudjátok, felébred-e Amber a kómából, és kiderül-e, hogy mi történt, el kell olvasnotok a könyvet, mert én hallgatok róla mint egy kómában fekvő ember!

Megmondom őszintén, nekem nagyon tetszett ez a regény, kb 2 nap (vagyis éjszaka) alatt kiolvastam, csak nem akartam olyan gyakran bejegyzést közzétenni, szóval letehetetlen, iszonyúan jól fokozza az írónő benne a feszültséget és az eseményeket borító homályt. De, ami számomra valahol hajnal tájékán elsikkadt, vagy nem nemtudom mi lett vele, a lényeg, hogy nem értettem a cím és a cselekmény közötti kapcsolatot. De hangsúlyozom, szerintem valahol elveszthettem egy láncszemet, a szemem átugrott rajta, mindenesetre nekem a vége a mai napig nem világos. Vagyis ez a hazudós rész. Egyébként így még betegebb volt, lehet, hogy valóban nincs meg, más sem találta, nem csak én. Igazából ez is kicsit csajosabb könyv, de szerintem egy férfi is simán el tud rajta képedni, mindenesetre szerintem egy nő jobban tud azonosulni a főszereplővel. Rettenesen izgalmas és lebilincselő, és mint említettem az írónő annyira jól elrejtette az összes infót, hogy tényleg csak a végén áll össze egy képpé. Én minden körmöm lerágtam, és nem véletlenül pszichothriller, van benne pár elméig hatolóan, hátborzongatóan beteg dolog is. Nekem tényleg nagyon tetszett, aki szereti  Gilian Flynnt vagy B.A Parist, annak ezt kötelező elolvasnia, de mindenki másnak is nagyon ajánlott!

Jó olvasást kíbánok!