Colm Tóibín: Brooklyn című regénye az 1950-es évek Írországának nyomorúságos helyzetét és az 1950-es évek New Yorkjának pezsgő feltörekvését mutatja be egy lány, Eilis szemén keresztül. Izgalmas, romantikus és szép történet arról, hogy mit tegyünk, ha életünk kettészakad és egy tragédia arra sarkall, hogy a legnehezebb döntéseket hozzuk meg. Tartsatok velem és ismerjétek meg Eilis és sok hozzá hasonló európai lány sorsát, akik arra kényszerültek, hogy a családot hátrahagyva egyedül boldoguljanak egy idegen világban egy új, jobb élet reményében! 

Colm Tóibín számomra eddig teljesen ismeretlen író volt. Nem ért meglepetésként, hogy az író Írországban született 1955-ben, munkásságát esszék, novellák, rövidebb történetek, forgatókönyvek írása jellemzi, de egyébként kritikus, költő és újságíró is egyben. Jelenleg a Kolumbiai Állami Egyetemen, a Manchesteri Egyetemen és Liverpoolban is tanít állandó jelleggel kreatív írást. Ami szép párhuzam, hogy az író is abban az ír kisvárosban született (Enniscorthy) ahol történetünk főhőse is. Apját korán elveszítette, nagyapja pedig az IRA tagja volt, úgyhogy meglehetősen nagy hátránnyal indult az életben. 17 éves korában nyári munka alatt a The Essential Hemingway olvasgatása közben született meg benne a vágy azzal kapcsolatban, hogy írói pályára lépjen és elmenjen Spanyolországba. 1975-ben a dublini egyetemen lediplomázott, ezután Barcelonába költözött 1978-ig; 1990-ben meg is született az első regénye, melyet Barcelona ihletett. Időközben az ír újságírás fénykorát élte és Tóibín ezt a hullámot meglovagolva sikeres újságíró lett. Több, rövid regényből álló sorozatot is kiadott, ezen kívül színdarabot, kritikát és verseket is írt az évek folyamán. A Brooklyn volt az első teljes hosszúságú, regénynek nevezhető műve, mely egészen későn, 2009-ben készült el. Témái között az ír nép élete, a külföldre való kivándorlás és a homoszexualitás a legjelentősebbek. Számos amerikai és európai egyetem professzora, ezeken az egyetemeken vendégelőadóként tart kreatív írásról előadásokat. Tóibín egyébként homoszexuális. Munkásságát számos irodalmi díjjal és kitüntetéssel jutalmazták, a Brooklyn című regényéért Costa Novel Awardot kapott, de ezen kívül kb még 20 díja, kitüntetése és elismerése van. Ezek alapján igazából furcsa, hogy ő itt nálunk annyira ismeretlen írónak számít. Egyébként a Brooklyn című regényből film is készült 1-2 éve, én még nem láttam, de szerintem meg fogom nézni. 

Maga a történet egy Enniscorthy nevű kisvárosban kezdődik, ahol megismerkedhetünk egy családdal, ahol az édesapa nemrégiben elhunyt, a két lány, Eilis és Rose segítik boldogulni édesanyjukat, három fiútestvérük pedig Angliában dolgozik. A család az édesapa halála miatt természetesen elszegényedő-félben van, ezért a lányok is keményen dolgoznak, hogy a család életszínvonalát fenn tudják tartani. Az egész történet egyébként elég vontatottnak tűnhet, mert leírja a főszereplő, Eilis mindennapjait, elég részletesen, kb a könyv felén túl voltam, mire úgy éreztem, hogy ez nem csak egy leíró regény, hanem valami történni is fog benne. Ettől függetlenül a legkevésbé sem unalmas, nekem nagyon tetszett, mert az író stílusa nagyon magával ragadó, részletgazdag és az ember figyelmét megtartja. A mindennapok sűrűjében Rose elintézi egy brooklyni lelkész segítségével, hogy Eilis Amerikába költözhessen és magának jobb életet teremthessen. Eilis tudja, hogy ezután valószínűleg soha többet nem látja a családját, de valahogy mégsem tiltakozik, mert tudja, hogy ez testvérére, a gyönyörű Rose-ra nézve azt jelenti, hogy nem megy férjhez soha, hanem életét édesanyjuk támogatásával és a háztartási ügyek intézésével fogja tölteni. Nekem egyébként nagy fejtörést okozott, hogy mikor játszódik pontosan a történet, én valahogy még a Titanic előtti időkre datáltam, egészen addig, míg el nem olvastam a könyv hátulján a szokásos rövid ismertetőt (nem szeretem alapvetően elolvasni, mert tök sok mindent tudat a könyvről és nagyon szeretem, ha meglepetés az egész). Abból kiderült számomra, hogy a cselekmény az 1950-es években játszódik. Szóval Eilis egy hétig tartó, végighányt hajóút után megérkezik Brooklynba, ahol egy Mrs. Kehoe nevű hölgynél kap szobát, ahol rajta kívül még 5-6 lány lakik. A karakterek nagyon aprólékosan vannak kidolgozva, ezek a kisasszonyok mind-mind más jelleműek és vérmérsékletűek, de a nagy részük azért már a vénkisasszony kategóriába tartozik. Eilis egy nagy ruházati áruházban lesz eladó, ahol többnyire harisnyákat árul, és szépen fokozatosan lépked előre a beosztásában. Telnek a hetek és a napok, Eilis a környéket felfedezi és szinte naponta bombázza családját levelekkel, de az igazi gond ott kezdődik, mikor megérkezik az első hazai levél és Eilis olyan mély, honvággyal telített depresszióba zuhan, hogy csak főnöke megértésének köszönheti, hogy nem veszíti el az állását. Szállásadója és az atya nagyon sokat segítenek neki és a szívükbe zárják, Eilis pedig hálából karácsonykor segédkezik a jótékonysági vacsora lebonyolításában. Elilisszel együtt részt vehetünk táncmulatságokon, kávézhatunk brooklyni kávéházakban és megismerhetjük az 1950-es évek New Yorkjának feketebőrű lakosai elfogadásának nehézségeit is. Itt már nagyon vártam, hogy mi lesz a konfliktus, a bonyodalom vagy bármi, ami megszakítja ezt az idilli egyhangúságot, mikor egy táncmulatságon Eilis megismerkedik Tonyval, egy olasz vízvezetékszerelővel. Persze idővel szerelem szövődik közöttük, és bepillantást nyerhetünk ezen időszak Amerikába bevándolrolt családok életébe, megismerhetjük nehézségeiket, vágyaikat és terveiket. Mikor már épp minden nagyon szép és jó és kerek, Eilis a számára legkedvesebb szerettét elveszíti és szinte attól tart az olvasó, hogy beleőrül a gyászba. Ez az esemény komoly döntés elé állítja a lányt: szerelme vagy az otthon jelentette kötelesség a fontosabb, mi mellett döntsön? Menjen vagy maradjon? Eilis végül útra kel, de szerelme túlságosan fél attól, hogy nem jön vissza, ezért titokban összeházasodnak. A lány a régi, megszokott környezetében egyre otthonosabban mozog és a szálakat is úgy igazgatják a háttérből a családtagok, hogy minél inkább maradni akarjon. A visszatérés dátuma egyre távolibbnak tűnik. Régi barátaival is újra összejár, ezen alkalmak egyikén megismerkedik egy fiúval, akivel kapcsolatuk olyan mértékben elmélyül, hogy Eilis már azt fontolgatja, elválik és hazaköltözik. Főhősnőnk sokat tépelődik érthető módon: mit válasszon, az új életet és a férfit, akit nem is biztos, hogy szeret; vagy a régi életet, és a férfit, akit valószínűleg szeret? Hogy Eilis miként dönt, megtudhatjátok, ha elolvassátok a könyvet!

Nekem személy szerint nagyon tetszett ez a regény, nagyon lekötötte a figyelemet, szerintem pontosan azért, mert nagyon sokáig semmi kirívó nem történik benne és éppen emiatt az ember alig várja, hogy valami történjen mááár. Az író stílusa engem nagyon megragadott, meg a világ is, amit az olvasó elé tár, én mondjuk nagyon vágyom New Yorkba, talán ezért is állt közel hozzám ez a téma. Egyébként rengeteg érzelemmel, dilemmával találkozhatunk a történetben, és a főszereplő annyira emberi, hogy teljes mértékben együtt át tudjuk vele élni a cselekmény minden mozzanatát. Megmondom őszintén, szerintem ez inkább egy nőies könyv, persze férfiak is olvashatják, de szerintem egy nő inkább át tudja élni mondjuk egy szüzesség elvesztését vagy egy szép kardigán megvásárlásának örömét, mint egy férfi. Ettől függetlenül ajánlom mindenkinek, aki szereti a szép, tartalmas történeteket,szereti a romantikát és nem éli meg hátrányként egy könyv kapcsán, ha nincs benne gyilkosság vagy akció. Nem tudok rá jobb szót, nőies. Minden finomság és báj és az érzelmek hullámzása, minden benne van, ami egy nőt nővé tesz, és én örülök, hogy megismerhettem ezt az erős, határozott nőt, aki ennek a történetnek a főszereplője. 

Jó olvasást kívánok!